-Hope! Hope! Süket vagy manó? Hol vagy már?-kiabált Piton az ajtóban.
Nem mintha nehezére esett volna elraknia úti köpenyét, mégis dühítette, hogy Hope távollétével tűntet. Azt hitte, a manó a konyhában tüsténkedik, de meglepetésére a nappaliban találta, a kandalló előtt. Hope előre hátra hintázott,fülére tett kézzel, miközben hajtogatta:
-Buta Hope,buta Hope,buta Hope…
Összerezzent, mikor Piton odament hozzá és levette kezét a fejéről.
-Hope, mi az isten bajod van?
Hope nagy,dülledt szemében könnyek jelentek meg.
-Perselus gazdám, kérlek bocsáss meg nekem. Azt hiszem, nagyon nagy ostobaságot csináltam.
-Nyugodj már le. Mi történt?
-Az előbb volt itt egy nő a Roxfortból, és magát kereste, majd meghallotta az úrnő hangját, és rájött hogy gazdámnak felesége van.
-Egy nő a Roxfortból? És beengedted? Hope ezerszer elmondtam, hogy senki nem teheti be a lábát, ha nem vagyok itthon-üvöltötte Piton. Biztosan a vén pletykafészek Minerva járt itt, tudtam hogy előbb utóbb ide eszi a fene őt és a kíváncsiságát.
-Nem, nem, Perselus gazdám-rázta a fejét Hope. Nem McGalagony volt itt, hanem egy nagyon fiatal, barna hajú lány.Nagyon megijedtem tőle, mert el kezdett sírni és teljesen feldúltan elrohant.Nem mondta, hogy miért jött. Én megkérdeztem tőle, de nem válaszolt, csak elfutott. Gazdám..gazdám jól van?
Perselus Pitont villámcsapásszerűen érte a felismerés. Nem McGalagony jött el hozzá, hanem Hermione. És nem mert kíváncsi volt, hanem mert aggódott. Mert nem mondta el neki az igazat. Mert nem volt képes bevonni az életébe, még az éjszakájuk után. Most pedig itt ül, pár szobára a feleségétől, aki miatt a szeretett nő zaklatottan elrohant, és talán sosem bocsát meg neki. Piton kétségbeesetten rogyott le a kanapéra, és olyan erősen markolta a talárja szélét,hogy belekékült a keze.Nem mert rá gondolni, de tudta.Óriási nagy bajban van.
Ha tudta volna, hogy Hermione nem jár messze, talán utána rohan, hogy megnyugtassa. A lány futva hagyta el a kúriát, és egy közeli mezőn állt meg, mikor már érezte, képtelen tovább futni, mert menten összeesik. Ült a semmi közepén, és még sírni sem volt képes. Nem tudta feldolgozni a hallottakat. Félt tőle, hogy sosem lesz Piton párja, de álmában sem mert arra gondolni, hogy ennek egy feleség lesz az akadálya. Akkor ő most mi is? Szerető? Kaland? Kis kikapcsolódás az iskolában, amíg a feleség rendben tartja az otthonukat? Hermione próbált visszaemlékezni, Piton hol töltötte az éjszakáit. A laborjában? Vagy hazahoppanált? A feleszmélés fájó volt, fogalma sincsen Piton éjszakáiról. Kettőről tud csak. Egyik, amit a könyvtárban töltöttek, a másik pedig amit a szobájában. Az összes többit a kúriában töltötte volna? Miért nem tud erről senki? Lehet, hogy friss házasság.Hiszen Hope-ot is csak most vásárolta meg az iskolától. Előtte ki segített a kúria körül? Két ember sem tudná rendben tartani, hiába varázsló és boszorkány az illető. De mikor is lett Hope a szolgája? Hiszen csak nem sokkal azelőtt, hogy az első csókjuk elcsattant…A kezdetektől csalja a feleségét? De miért? És ki lehet az a nő?
Rájött, hogy napokat is ülhet a mezőn a válaszokra várva, azokat nem fogja megkapni. Tovább kell mennie.De hova? A Roxfortba nem akart visszamenni, abban sem volt biztos, hogy valaha is visszamegy. Sejtette, hogy Piton tudni fogja, hogy ott járt, hiszen Hope biztosan mindenről beszámol gazdájának. A férfi pedig keresni fogja. Nem, Hermione nem akarta látni. Soha többet nem akart találkozni a hazug férfival, aki ennyire megalázta. Egy pillanatig elgondolkodott a dean-i erdőn, de emlékezett rá, hogy Piton odajár hozzávalókat gyűjteni. Minden helyet kerülnie kell, ahol esélyes a férfi felbukkanása. A szüleihez sem mehet, ott is hamar megtalálnák, és szóba sem jöhet egyik barátja lakása vagy családja sem…
Hirtelen eszébe jutott a megoldás. Azonnal felpattant és hoppanált.A búvóhelyére érve belépett mágikus tüzet gyújtott a kandallóban és belelépett.
-McGalagony professzor irodája, Roxfort-mondta magabiztosan,kész tervvel a fejében.
Az igazgatónő alaposan megijedt, mikor kandallójában feltűnt a griffendéles lány.
-Ms Granger, maga mit keres a kandallómban? Egyáltalán…honnan lépett be? Az iskolában kéne lennie!
-McGalagony professzor, el kellett hagyjam az iskolát családi okok miatt. Nagy szüksége van a szüleimnek rám itthon.Elnézését kérem, amiért nem szóltam előre, de nagyon megijedtem, mikor a szüleim üzentek, és pánikszerűen rohantam haza, nem is gondolkodtam.
-Ms Granger-válaszolt McGalagony fagyosan.Tudok róla, hogy Perselus iskolán kívül tölti a hétvégéjét. Így talán megérti, ha kételkedem ebben a történetben. Egyáltalán nem örülök, hogy maga sem lesz itt hétvégén.
-Megértem tanárnő, de nem vagyok Piton professzorral. Megkeresheti, beszélhet vele, de vállalom a legilimentálást és a Veritaserum fogyasztását is most azonnal, itt a kandallóban, ha kell. Én egyébként sem érek vissza hétfőig sem. Kell pár hét amíg…amíg megoldódnak itthon a dolgok.
McGalagony ránézett Hermione elszánt és elgyötört arcára, és kénytelen volt hinni neki. Ettől függetlenül nem örült a történéseknek.
-Mégis meddig lenne távol Ms Granger?Pár hónap múlva RAVASZ vizsgát kell tennie, amihez be kell járnia az órákra, fel kell készülnie.
-Higgye el McGalagony professzor, tudom. De itthon is tudok készülni, tanulni, ráadásul már jóval előrébb tartok a felkészülésben, mint a többiek. Nem hiszem, hogy gond lenne. De kérem, értsen meg, a családom a legfontosabb a számomra, nem hagyhatom most magára a szüleimet. Tudom, érthetőbb lenne, ha elmondanám mi a gond, de annyira személyes..
-Értem Ms Granger. Ez elég rendkívüli eset, és én mint átváltoztatás tanára beleegyezek, hogy távolról tanuljon. Tudom, hogy ha akarna, akkor már holnap le tudna vizsgázni. De a többi tanárának is bele kell egyeznie, és titokban kell tartani a diákok előtt az igazi okot, különben mindenki otthon akarna készülni. Majd kitalálok valamit, a tanárokkal való megegyezés azonban az ön dolga.
-Természetesen-válaszolt Hermione kézségesen. Még ma baglyot fogok küldeni mindenkinek egy engedélykérő levéllel. Nem tudok kandallóban utazni állandóan, mivel ez egy mugli ház, a minisztérium csak egy, különleges alkalomra engedélyezte a használatát. És ezt most sikerült ellőnöm. Egyébként sem szeretném, ha a szüleimet bárki is zavarná, elég érzékenyek a..a jelenlegi helyzetben. Ezért bagollyal küldöm el majd a beadandóimat, házi feladataimat, ha ez megoldható.
McGalagony kényszeredetten bólintott.
-Ms Granger, tudom hogy ön egy nagyon komoly lány, így nem vonom kétségbe, hogy valóban nagy baj esetén távozna az iskolából. Ezért kivételesen engedélyezem a hiányzást, persze továbbra is fennt tartva, hogy a tanárainak engedélyt kell adjanak. Továbbá arra kérem, hogy értesítse a barátait is, ha még eddig nem tette, azt hiszem, ezt nem tőlem kellene megtudniuk.
-Értesítem őket-ígérte a lány. És köszönöm szépen McGalagony professzor.
Eddig simán ment-gondolta a lány, miután kilépett a kandallóból. De még rengeteg tennivalója volt. Nem tartotta buta embernek Pitont, így távoltartása érdekében kiképezte a bejáratot, hogy felismerje és jelezzen, ha a férfi jönne. Nem hitt benne, hogy rátalálna, de biztosra akart menni. Nagyobb problémának tartotta, hogy minden ruhája és könyve a Roxfortban maradt. Hogy menjen el érte anélkül, hogy bárki is látná? Láthatatlanná kéne válnia..Ekkor felderült az arca. Hát persze! Nála van Harry köpenye, azzal sima ügy lesz. Ha nem is volt sima ügy, azért sikerrel járt.
Észrevétlenül surrant be Neville mögött a Dáma portréján, a lányok hálókörletében pedig nem volt senki. Amilyen gyorsan csak tudta, összepakolta a homiját, lekicsinyítette, majd sietve elhagyta a klubhelyiséget. Csak akkor mert fellélegezni, mikor visszaért a búvóhelyére. Továbbra is aggasztotta azonban a szülei problémája.Nekik joguk lenne tudni, hogy hol van, egyébként sem akart hazudni. Bár McGalagonynak azt mondta, nem szeretnének látogatókat, ez nem jelentette azt, hogy senki nem fogja felkeresni az iskolából. Harryből és Ronból ezt simán kinézi.Harry és Ron…a barátainak írnia kell leveleket, meg kell őket nyugtatnia valamilyen hihető magyarázattal. De mi legyen az? Amíg ezen gondolkodott, az Abszol útra dehoppanált. Miután sikeresen felvett néhány marok aranyat a Gringottsban, módszeresen el kezdett bevásárolni. Szüksége volt bájital hozzávalókra, hiszen valahogy gyakorolnia kell. Azokat vette meg, amikre a vizsgákon is számíthatott. Emellett a hűtőszekrényt is fel kellett töltenie.
A vásárlás után a szülei házához hoppanált. Utálta érte magát, de egy ügyes bűbájjal elintézte, hogy a szülei mindenkinek azt mondják, hogy könyvtárban van és be van havazva, aki csak utána érdeklődik. Nem tetszett neki ez a megoldás, de nem volt más választása. Csak pár hónap, és leveszi róluk a bűbájt, és minden visszatérhet a régi kerékvágásba.. Teljesen kimerülten ért haza, és kivételesen élvezte az őt körülvevő csöndet. Már farkaséhes volt, ezért úgy döntött, az éjszakai tanulás előtt főz magának valami finomat, sőt a fürdővizet is megindította a kádba. Úgy érezte, alaposan ráfér a kényeztetés. Úgy sejtette, és utólag kiderült jól sejtette, a megpróbáltatások sora itt még nem ért véget.
*****
Három nap telt el az incidens óta.Harry, Ron, Ginny még szombat reggel kapták meg Hermione levelét, amiben a lány beszámolt, hogy a szülei nehéz helyzetbe kerültek, és most ott van a helye mellettük. Azt is leírta, hogy McGalagonynak szólt a dologról, és a tanárnő beleegyezett, hogy otthonról tanulhasson, de a többi diáknak erről nem szabad tudnia. Harrytől elnézést kért, amiért magával vitte a köpenyét, de azzal indokolta, hogy szüksége volt rá néhány dolog elintézéséhez, de nemsokára visszaküldi. Megkérte őket, hogy ne küldjenek levelet, de ígéretet tett, hogy ő jelentkezni fog és levélben értesíti őket hogylétéről. A két fiú furcsállotta a levelet és Hermione viselkedését. Ginnytől tudták, hogy a lány ruhái és könyvei sincsenek a szobájában, így nem értették, hogy ha összepakolni volt ideje a lánynak, elköszönni miért nem volt. Megtették, amit Hermione kért, és nem zaklatták őt baglyokkal, de azért aggódtak.
Egyedül Ginny sejtette, hogy Hermione hirtelen távozásának talán más oka is van. Ezt azonban nem mondhatta el a fiúknak. Elhatározta, hogy alkalomadtán kikérdezi Malfoyt, tud-e valamit. Draco volt az egyetlen, akinek Hermione őszintén beszámolt mindenről, azt az egy dolgot kivéve, hogy hol is van. Tanulva az előző levelezésük következményeiből, megbűvölte a levelet, hogy olvasás után elégesse magát. Nyomatékosan megkérte a fiút, hogy senkinek ne szóljon egy szót sem, legfőképp Pitonnak ne. Draco a levél elolvasása után nehezen állta meg, hogy ne olvasson be Pitonnak, de tiszteletben tartotta Hermione kérését, így visszafogta magát. Kicsit később, mikor az önégő levél megsebezte a kezét, már nem csak Pitonra, hanem az egész világra dühös volt.
Piton egész hétvégén Hermionét kereste, a lánynak azonban nyoma sem volt. A barátai, ha tudtak is róla bármit, nem osztották meg vele. Nem járt le az étkezésekre, nem volt a könyvtárban, sem a parkban, sem a folyosókon. Tudta, hogy a lány kerüli őt, ennek ellenére nehezen bírta kivárni a hétfői bájitaltan órájukat. Amikor azonban Hermione azon sem jelent meg, kezdett megijedni. Hiába kérdezte az osztályt, hol van a lány, senki nem válaszolt. Egész órán pontokat vont le és szidalmakat szórt a diákok munkáira, de kétségbeesett dühétől nem oldódott meg semmi. A héten végre kiderült a lány távollétének oka: megkapta ugyanis Hermione engedélykérő levelét, amiben arra kéri, egyezzen bele az otthonról tanulásba. A levél hivatalos volt, és Piton sejtette, minden tanár ilyet kapott. Nem tudta felfogni, hogy a lány elment az iskolából. És még ő adjon erre engedélyt? Arra aztán várhat…Ha nem ad engedélyt, a lány kénytelen lesz visszajönni…
Két hét elteltével azonban rájött, ez a csel nem jött be. Hermione nem jött vissza, és nem küldött újabb levelet. Piton nem bírta tovább, egyik este hoppanált a lány szüleinek házához. A szülei meglepően kedvesek voltak hozzá, ebből a férfi kitalálta, hogy még nem hallottak róla. Kérdésére, hogy merre találja Hermionét, azt a kitérő választ kapta, hogy lányuk könyvtárba ment tanulni, de hogy hol van az a bizonyos könyvtár, vagy hogy mikor jön vissza, arra már nem tudtak választ adni. Piton öt napon át minden este elment hozzájuk, de mikor ötödjére is azt a választ kapta, hogy Hermione a könyvtárba ment tanulni, Pitonnak végre leesett, hogy a szülők bűbáj hatására szajkózzák ugyanazt a mesét minden látogatónak. Soha többet nem ment vissza.
A tanári szobában megtudta, hogy minden tanár engedélyt adott Hermionénak, de senki nem furcsállja a lány eltűnését. Mivel McGalagony nem szólt Pitonnak, hogy az ő engedélye hiányzik, így gyanította, hogy a lány hamisította az aláírását. Nem árulta be őt, tudta, hogy hiába, Hermione még így sem térne vissza. Csak annyit érne el, hogy még a vizsgáit sem tehetné le. Elég gondot okozott már neki… Piton azonban képtelen volt beletörődni a helyzetébe. Vissza akarta kapni Hermionét, bármit meg tett volna, hogy megbocsásson neki, de még arra sincs lehetősége, hogy beszéljen vele. Megpróbálhatná kifaggatni a barátait, de ismerte a lányt, nem hagyta volna meg ezt a kiskaput. Nem tudta, mit mondott Harryéknek, de hogy nem az igazat, abban biztos volt.
Minden hétfőn és pénteken megkapta Hermione bájitalát és házi dolgozatát. Hermione tudta, miket kérnek RAVASZ vizsgán, és hogy milyen sorrendben tanulják őket, így nem esett nehezére iskolán kívül is teljesítenie. És természetesen kiválóan teljesített. A többi tanár is elégedett volt vele, nem hittek benne, hogy ez így működhet, de a lány rácáfolt.
Már majdnem két hónap telt el így. Hermione szenvedett a magánytól, de igyekezett tanulással lekötni az idejét. Mivel már nem volt sok hátra a RAVASZ-ig, így volt is miből készülnie. Szorgalmasan küldözgette a házi feladatokat a tanárainak, McGalagonynak a beszámolóját arról, hogyan halad a felkészüléssel, barátainak pedig a megnyugtató leveleket, hogy él még és jól van. Többé kevésbé mindenki napirendre tért afölött, hogy Hermione elhagyta az iskolát.Ron, Harry és Draco gőzerővel a RAVASZ-ra készültek, így nem igazán maradt energiájuk mással foglalkozni.
Ginny volt az egyetlen, aki továbbra is aggódott. Nem hitte el Hermione meséjét, és nagyon félt attól, hogy a lány valahol szomorkodik és teljesen egyedül van. Ezért mikor Hermione újabb levelében is csak arról számolt be, hogy milyen sokat tanul, merész lépésre szánta el magát, elment Pitonhoz. Mikor a férfi kinyitotta az ajtót, Ginny tudta, hogy nem tévedett. Professzora nyúzott volt és sokat fogyott. Ha Pitont ennyire kiborította, ami történt köztük, Ginny bele sem mert gondolni, milyen állapotban lehet barátnője.
-Ms Weasley-köszöntötte halkan a lányt. Minek köszönhetem a látogatását?
-Elég kényes dolog miatt jöttem tanár úr. Bemehetek?
Piton széttárta a karját, mintha csak azt mondaná, neki teljesen mindegy mi történik körülötte.
Ginny leült a kanapéra, és gondolatban erőt gyűjtött a beszélgetéshez.
-Tanár úr,Hermione miatt vagyok itt.
Látta, hogy Piton szeme megvillan, így már kétsége sem maradt, hogy van köze Hermione eltűnéséhez.
-Mi van vele?-kérdezte a férfi idegesen.
-Ezt szeretném én is tudni.
Piton minden öröm nélkül nevetett fel.
-Ms Weasley, sajnos most nagyon rossz helyre jött információért, ugyanis fogalmam sincsen mi van Hermionéval.Nem tudok segíteni.
-Nem is az érdekel, hogy hol van, sejtettem, hogy ön sem tudja. Az érdekelne, miért ment el.
Piton fürkészőn nézett a lányra.
-Azt hittem, mindenki tudja, hogy családi gondok miatt van távol.
-Azt hiszem, mindketten tudjuk, hogy ez hazugság-mondta dacosan Ginny.
-Ha nem ez az igazi ok, akkor miből gondolja, hogy én tudom miért ment el?
-Piton professzor, nem fogok hazudni. Tudok mindent, illetve majdnem mindent.
-Mégis mit tud Ms Weasley?
-Hogy ön és Hermione…hát, hogy éreznek valamit egymás iránt. Tudok a csókról, a veszekedésekről, és arról, hogy Hermionénak mennyire fontos lett. És ha nem haragszik meg professzor úr, látom magán, hogy ez nem viszonzatlan.Hermione a legokosabb boszorkány, akit valaha is láttam, csak súlyos gond esetén hagyná el az iskolát. A családi gond ilyen lenne, de ismerem Hermionét, ha valóban ezért ment volna el, elköszönt volna, ráadásul nem ködösítene, mi is van otthon. A tanulmányain kívül pedig csak egyetlen dolgot tudok, ami szintén nagyon fontos neki. És az maga professzor úr.
Piton sokáig hallgatott. Látta, hogy Ginny őszintén aggódik, és ösztönösen tudta, hogy a lány meg fogja őrizni a titkát. Egyébként is szüksége volt rá, hogy valakinek végre kiöntse a lelkét, különben előbb utóbb megőrül.
-Ms Weasley. Tudom, Hermione miért ment el, és mivel azt is tudom, hogy aggódik érte, elmondom miért távozott. Azt azonban ne is kérdezze, hogy hol van,mert azt tényleg nem tudom.
Piton leült a dolgozóasztala mögé.
-Hermione és én az elmúlt időben közel kerültünk egymáshoz-kezdte a meséjét. Nagyon közel. Nem csak egy kis játék volt, és azt hiszem, ezt mind kettőnk nevében mondhatom. Titkolnunk kellett, hiszen a tanára vagyok, de volt más is, ami megakadályozta azt, hogy mi együtt legyünk. Erről azonban Hermione nem tudott. Elrontottam véglegesen, nem voltam vele őszinte. Ráadásul egy elég súlyos dolgot hallgattam el előle,amit ő két hónappal ezelőtt véletlenül megtudott, és kiborult tőle. Ezután ment el, és azóta én sem tudok róla semmit.
-Mi volt az a titok professzor úr?-puhatolózott Ginny.
-Az, hogy van egy feleségem Ms Weasley. Illetve, hivatalosan talán nem is az, ugyanis nem teljesen élő személy.
Ginnynek leesett az álla.
-Ön házas? De..de mióta? És mi az hogy nem teljesen élő személy?Hogy lehet valaki nem teljesen élő?
Piton alaposan megrágta a szavakat,mielőtt kimondta őket.
-Szerintem ön is hallott már olyan esetről, mikor egy tárgytól visszajött valaki a halálból, de nem lett teljesen élő. De nem is szellem, valahol a kettő közti állapotban ragadt.
Ginnynek elkerekedett a szeme, mikor megértette miről beszél a férfi.
-Hát persze, a Feltámadás Köve. De…uram isten..csak nem azt akarja mondani, hogy a nő, aki feleségeként ott él önnel, nem más mint…
-Jól gondolja Ms Weasley-sziszegte fájdalmas hangon Piton. Az a nő, aki feleségemként él velem, nem más mint Lily Evans Potter.
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
